Légyszíves értesíts, hogy mi történt másnap reggel, miután elolvastad ezt a levelet.
Őrangyalok
Küldd el ezt az üzenetet ugyanazon a napon, amikor elolvasod. Lehet, hogy nevetségesen hangzik, de időben van. Hiszünk benne, hogy valami történik. Angyalok léteznek, de néha nincsenek szárnyaik, és úgy hívjuk őket, hogy barátok. Te is egy vagy közülük.
Valami jó fog történni Veled és a barátaiddal.
Holnap délelőtt 11: 50-kor valaki mond Neked valamit, amire vársz.
Légyszíves ne szakítsd meg a láncot, küldd el legalább 7 barátodnak.
Nem aludtam már napok óta. Szürkeség van a szememen, az agyamon, éhes vagyok, és kavarog minden. A mindennapos hőhullámok már csak visszatérő elemei annak a kakofonikus, minden érzékszervre kiható kavalkádnak, amiben minden egyes percben részem van. Őrület kezd eluralkodni rajtam, hiszen nem tudom mikor jutok oda, hogy nyugovóra hajtsam a fejem.
Talán holnap 11 óra 50-kor azt mondja valaki, hogy alhatsz végre? Vagy egy meghúzott ravasz, kirúgott szék, elhagyott hídkorlát lesz az, amire várok? Mire várok? Elküldhetem hét barátomnak? Hisz időben van. Nekem sincsen szárnyam, de legalább repülni tudok. Hiszen a végén mindenki ugyanúgy vérzik.
Értesítsetek másnap, másnaposan. Talán mire felébredek, az egész történet elfelejtődik, és egy normális életben kelek fel, egy milánói sales rep bőrében? Kötve hiszem, hisz a kötés, ami akár sima, akár fordított… a picsába az egésszel. Ha megszakítom is a láncot, ott a biztonsági szelep. És tudjuk mi történik, ha rágyújtunk egy cigire ilyenkor.
