DEFCON 1

szoval van a fiu meg a lany ahogy az szokott lenni. egyik nagyon komoly deklaraltan monogam parkapcsolat, meg a masik is. mindenfaszom, de a buli vegibe egymas nyakaba kotnek ki, sebaj, a ribanckodast, meg az elvtelenseget megszoktuk, en mar megszoktam, hogy mindenki csaj fujjol, és ugyan dehogy csalja meg a masikat, aztan meg ha isznak kettot, a joég sem allitja meg oket, mindekozben meg én vagyok a budos fasz, aki a csaját csalja. Nem is ez a lenyeg, aztan masnap csaj picsog, hogy jajj szegeny pasija, nem is sejti, hogy a baratno a ribanc mivoltat bizony nem tudja kiolni, jajj jajj. jon a masik baratno, aki engem ker meg, h en is vigasztaljam, mert olyan joban vagyunk (marmint a masik csajjal). mondom ő is érzi, hogy szar ment a levesbe, érezze is magat szarul, ha mar ekkora volt a megcsalas ellenessege. Erre a csaj (vigasztalos) elkezd osztani egy ilyennel, hogy ez igazabol tok termeszetes, mert hiaba van egy valakije, ez egy olyan lekuzdhetetlen vonzalom (az, OMG, ha ilyen elbaszott izlese van, meg is erdemli), de ő ezt megállta, és ez volt a huseg probaja valojaban, és hogy milyen hosiesen helytallt (persze, a ruhan at petting oké, csok nelkul, ocsém bazmeg, nalam is, de akkor ne tereljen le minden szar dumaval amugy), és nem is csinalt semmi rosszat. nem akartam visszakerdezni, hogy ennyi hulyeseget te honnan a jo picsábol veszel, illetve komolyan gondolod-e, ugyhogy inkabb hagytam a faszba az egeszet. az egesz vilag menthetetlenul hulye és ketszinu.